Szanyi Tibor az Európai Parlamentben fogadja az MSZP számos vezető politikusát

Szanyi Tibor EP-képviselő meghívására a mai napon számos MSZP-s politikus, köztük nyolc megyei elnök; Gúr Nándor, és Nemény András, a párt alelnökei; valamint Mesterházy Attila, a párt volt, és az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának jelenlegi elnöke érkezett Brüsszelbe.

A szocialista politikusok két kiemelt fontosságú téma, a migráció és a Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő által kezdeményezett „Okos falvak” projekt kapcsán folytatnak megbeszéléseket.

A magyar kormány súlyos emberi jogi jogsértések és az európai szolidaritás, együttműködés teljes hiányával jellemezhető migrációs politikája csúnyán leszerepelt az EU-ban. Az MSZP vezető politikusai egy olyan alternatíváról tárgyalnak, amely felesleges gyűlölet- és pánikkeltés nélkül kezelné az Európára nehezedő migrációs nyomást az emberi jogok tiszteletben tartásával és természetesen az EU belső biztonságának szavatolásával.

„Az európai migrációs helyzet számos kihívást és lehetőséget is tartalmaz. Ugyanakkor a politikai haszonszerzésre való felhasználása, ahogy azt a magyar kormány tette csak társadalmi és gazdasági károkat eredményezhet. Az MSZP ezen is változtatni fog ”- húzta alá Szanyi Tibor.

A megbeszélések másik fókusza az „Okos falvak” projekt, amely kapcsán Szanyi Tibor elmondta, hogy: „a magyar falvak haldokolnak, az Orbán kormánynak pedig nincs semmilyen koncepciója a vidék felélesztésére, az elvándorlás megállítására, és a vidéki munkanélküliség csökkentésére. Az uniós szinten általam kezdeményezett ’Okos falvak’ projekt ezen kíván változtatni.”

Szanyi Tibor: Uniós támogatás és bírálat Ukrajnának

Szeptember 19-20-án a kelet-ukrajnai Dnyiproban került sor az ukrán parlament (Verhovna Rada) és az Európai Parlament képviselőiből álló EU-Ukrán Parlamenti Társulási Bizottság (PTB) 6. ülésére, amelyről az EP részéről a Bizottság első alelnöke, a szocialista Szanyi Tibor elmondta: „Idei tanácskozásunk kelet-ukrajnai helyszíne nem véletlen, hiszen így EP-s kollégáimmal lehetőségünk volt ellátogatni az ukrán hadsereg és a Moszkva által támogatott szakadárok között húzódó ’frontvonalra’, ahol közvetlen benyomásokat szerezhettünk arról a pusztításról és emberi szenvedésről, amit a folytatódó katonai erőszak következtében a térség polgári lakossága – ukrán és orosz nemzetiségűek egyaránt – immár három éve kénytelenek elszenvedni. Az orosz lövedékek, aknák által ez év elején félig lerombolt város, Avdiivka látványa drámai módon emlékeztetett bennünket arra, hogy a nemzetközi közösségnek, legfőképpen az EU-nak sokkal határozottabban kell fellépni a putyini agresszióval szemben.” A PTB tagjai az ülés után kiadott közös nyilatkozatukban is határozottan kiálltak Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállítása mellett, sürgetve a katona erőszak és az illegális orosz területfoglalások megszüntetését, a minszki béke-megállapodások maradéktalan végrehajtását.

A nyilatkozatban az európai és az ukrán törvényhozók alapvetően kedvező értékelést adnak az EU-ukrán kapcsolatok fejlődéséről, aminek feltételeit a társulási megállapodás szeptember 1-jei teljes hatályba lépése, valamint az júniustól érvényes vízummentesség jelentősen javította. „A mostani tanácskozásunkon is kölcsönösen megerősíthettük: a független, szabad Ukrajna egyértelműen az európai utat választotta, s demokratikus átalakulásában, szabadsága kiteljesítésében változatlanul az Unió, ezen belül az Európai Parlament a legfőbb politikai és anyagi támasza” – jelentette ki Szanyi Tibor.

Megbeszéléseiken az EU-Ukrán PTB tagjai kedvezően értékelték az ukrán demokratikus reform-folyamat eddigi eredményeit, elsősorban az igazságügy, a decentralizált államigazgatás, valamint a nemzetgazdaság stabilizálása érdekében tett kormányzati és törvényhozási lépések alapján. Ugyanakkor a kiadott dokumentumhoz fűzött ajánlásaikban további erőfeszítéseket sürgetnek és az EP részéről kritikát fogalmaznak meg az ukrán kormányzat felé, többek között a korrupció elleni harc megtorpanása, valamint a kisebbségi jogok kapcsán a bevezetni tervezett új oktatási törvény miatt. Szanyi Tibor javaslatára a Bizottság nyilatkozata külön hangsúlyozza: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, beleértve különleges kulturális, oktatási és szociális igényeiket, alapvető a közélet demokratikus átalakulásának hitelessége és eredményessége szempontjából.

Az oktatási törvény vitájáról a magyar képviselő elmondta: „Ülésünk kiváló alkalom volt arra, hogy ukrán kollégáinkat – alkalmasint elég határozott megfogalmazásban - szembesítsem döntésük következményeivel: azzal, hogy az új oktatási törvény gyakorlatilag ellehetetlenítené a kisebbségi nyelven való oktatást, visszavetné az egyébként a demokratikus Ukrajnához hű, hazafiként áldozatokat hozó nemzeti kisebbségek helyzetét. Úgy érzem, EP-s képviselőtársaim támogatását magam mögött tudva sikerült elfogadtatni: aki az ukrán nyelv helyzetén akar javítani, adjon többet az ukrán nyelvtanuláshoz, de ne vegyen el a nemzeti kisebbségi nyelvoktatástól.” Szanyi Tibor ígéretes, remélhetően áttörés értékűnek bizonyuló eredménynek tartja, hogy végül az ukrán képviselők által is jegyzett nyilatkozatban rögzítették: az oktatási törvényt még a végrehajtási utasítás kiadása előtt az Európa Tanács Velencei Bizottságának vizsgálatára bocsátják, „annak szavatolása érdekében, hogy az ne érintse kedvezőtlenül a kisebbségek jogait”.

Az MSZP európai politikusa elmondta azt is, hogy a parlamenti bizottság ukrajnai programjának utolsó napján Kijevben tárgyaltak Volodimir Hrojszman miniszterelnökkel is, aki a kisebbségi nyelven való oktatás jövőjével kapcsolatos felvetésére reagálva szintén ígéretet tett arra, hogy kormánya a Velencei Bizottság véleményét tiszteletben fogja tartani, s egyben megismételte, hogy semmilyen új intézkedésük nem mehet a kisebbségi nyelvek perspektívájának rovására. Az ügy e fontos fejleményét kommentálva Szanyi Tibor kijelentette: „Számomra az ukrán oktatási törvényről folytatott mostani megbeszéléseim újfent azt igazolták, hogy a magyar érdek védelmében csak megalapozott, higgadt érveléssel, uniós szövetségeseinkre támaszkodva lehet eredményesen fellépni, ellentétben a Szijjártó féle értelmetlen és káros pattogással és fenyegetőzéssel.

Szanyi vezette a 2018-as agrár-költségvetés kialakítását

Az Európai Parlament képviselői az Unió soros elnökségének részvételével vitatták meg a 2018-as költségvetés tervezetét. Mindkét testület elkötelezett abban, hogy az előző évekhez képest növekedést érjen el, illetve, hogy a súlypontok helyesen legyenek meghatározva. A költségvetés a következő évben is az okos és befogadó növekedést, valamint a munkahelyteremtés fogja ösztönözni, míg a migrációs helyzet kezelése és az olyan új kezdeményezések felkarolása, mint a „Wifi az EU számára”, Szociális Jogok Európai Pillére, valamint a digitális beruházás mind kiemelt szerepet kapnak. A mezőgazdasági- és vidékfejlesztési területeket érintő költségvetési elvek kialakítását, jelentéstevőként Szanyi Tibor vezette.

Az általános költségvetés-tervezetben mindig is nagy szerepet kapott a Közös Agrár Politika, ahogyan ez a jövő évben is így marad. Olyan kihívásokkal kell megküzdeni, mint az orosz embargó hatása, az árérzékenység, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, állat- és növény-egészségügyi problémák. „A 2018-as költségvetés ugyan változatlan abból a szempontból, hogy még mindig 28 tagállammal számolunk, de egyrészről szem előtt kellett már tartani a Brexit folyamatát is, másrészről olyan hosszú távú politikai üzeneteket is meg kellett határozni, mint az okos megoldások a vidéki térségek érdekében.” – húzta alá Szanyi Tibor Európai Parlamenti képviselő.

Szanyi Tibor: A magyar nép történelmi választás előtt

Az Európai Bizottság elnökének szokásos éves beszámolójánál jóval nagyobb horderejű, a megújuló, dinamikus európai integráció vízióját előrevetítő beszédet mondott „az Unió helyzetéről” Jean-Claude Juncker az Európai Parlament mai, strasbourgi plenáris ülésén. Az ezt követő parlamenti vitához Szanyi Tibor szocialista képviselő írásos hozzászólásban járult hozzá, amelyben hangsúlyozta: „Úgy tűnik, Európa felelős vezetőiben végre megérik a felismerés, hogy új szakaszhoz érkeztünk: itt az ideje, hogy az európai integráció meghaladja az elmúlt évek gazdasági, pénzügyi és menekültválságok, s a „Brexit” mellett a dezintegrációt erősítő egyéb fejlemények fémjelezte bénultság időszakát. Ezért örültem annak, hogy a Bizottság elnöke olyan kezdeményezéseket vetített előre a testület mandátumából hátra lévő másfél évre, amelyek több, Magyarország jövőjét is meghatározó területen alkalmasak lehetnek az Unió dinamizálására, hatékonyabb, demokratikusabb és átláthatóbb működtetésére.”

A magyar EP-képviselő az EU előtt álló sürgető feladatok közül kiemelte Európa nemzetközi versenyképességének erősítését, a tagállamok belső és külső biztonságának egyeztetett és ezáltal hatásosabb védelmét, egy új, működőképes és humánus közös migrációs politika kialakítását, a megnövekedett közösségi feladatok finanszírozását biztosító uniós költségvetési reformot, s nem utolsósorban végre érdemi előrelépést a szociális jogok és esélyek európai szintű kiegyenlítésében. Szanyi Tibor egyetértett Juncker figyelmeztetésével, hogy mindezek megvalósítása megköveteli, hogy az Európai Unió ismét valódi, szolidáris érdek- és érték-közösségként működjön, ugyanakkor rámutatott:

„Az utóbbi években néhány tagállam - legelsőként és legdurvább formájában az Orbán-kormány - részéről tapasztalt önző, nacionalista politikára, az európai szolidaritás elvének és gyakorlatának háttérbe szorulására véleményem szerint nem két- vagy többsebességes integrációs sémákban kell keresni a választ, hanem a közösségi érdeket megjelenítő együttes döntéseinkért való közös és teljes felelősségvállalással. Úgy tűnik, éppen a felelőtlen és cinikus orbáni „pávatánc” kezdi ráébreszteni a felelős európai vezetőket, hogy az integráció és az európai polgárok jövője alkalmasint a demokratikus uniós normák és a szolidaritás kikényszerítését is megkövetelheti.”

A magyar politikus értékelése szerint az EP-vita hangulata is azt tükrözi, hogy a Bizottság és a Parlament megelégelte a tagállami kormányok, vagyis az Európai Tanács szintjén rendre megnyilvánuló szolidaritás-, politikai akarat- és cselekvés-hiányt, gyakran akadékoskodást. Az európai törvényhozók, élükön a szocialistákkal erre válaszul a lakosság közvetlen érdekeit előtérbe helyező, újszerű és előremutató kezdeményezéseket várnak, amelyhez a jelek szerint partnerre találnak az Európai Bizottságnál.

„Az integráció Juncker által felvázolt „újraindítása” itt és most valódi történelmi választás elé állítja a magyar népet is: A jövőben vagy részesei, alakítói és kedvezményezettei leszünk egy sikeresebb és igazságosabb Uniónak, vagy Orbánék hatalmi céljai szolgálatában elutasítjuk és megtagadjuk szövetségeseink szolidaritását, lemaradunk a globális gazdasági versenyben, elesünk a Szociális Európa nyújtotta egyenlő esélyektől és létbiztonságtól” - figyelmeztetett Szanyi Tibor.

Szanyi Tibor: a magyar falvak jövőjének kulcsa a digitális fejlődés

Az Európai Parlament képviselői a mai napon szavaztak a WIFI4EU néven is ismert kezdeményezésről, melynek köszönhetően EU-szerte több mint 5000 közösségi helyszínen – kórházakban, könyvtárakban, parkokban, középületekben biztosítanak ingyenes internet elérhetőséget.

Szanyi Tibor üdvözölte az uniós kezdeményezést, majd hozzátette, hogy „miközben számos embernek nem okoz problémát az állandó internet-hozzáférés, sokan vannak, akiknek a szélessávú internet elérése és annak használata nem magától értődő. A digitális szakadék problémájával leginkább a falusi területeken élők küzdenek, pedig az internet-hozzáférés biztosítása párhuzamosan a digitális készségek fejlesztésével forradalmi változásokat hozhatna a magyar falvak életében.”

A szocialista politikus felhozta az „Otthon melege” program példáját, ahol a kormány kizárólag online felületen, ügyfélkapus regisztrációval kívánta támogatni a legrászorultabb rétegeket, a feltételekből adódóan viszont természetesen sajnos kevés sikerrel. „A hűtőgépcsere program jól példázza azt, hogy a magyar kormánynak fogalma sincs a magyar vidéki valóságról. Emellett azonban rámutat az ország digitális elmaradottságára is” – emelte ki Szanyi Tibor, EP-képviselő.

A Szanyi Tibor által kezdeményezett, uniós szintű „Okos Falvak” program célja, hogy gyökeresen változtasson ezen a helyzeten. „A program lényege a magyar és európai falvak élhetőbbé tétele már létező digitális megoldásokkal, amelyek nem csak az alapszolgáltatásokat, de az eddig csak a városi környezetben elérhető kényelmi szolgáltatásokat is elhoznák a falvakba.”

„Nincs más megoldás a magyar vidék elnéptelenedésének megelőzésére. A program alapja, előfeltétele pedig a mindenki számára elérhető net, valamint a felhasználói ismeretek széles körű átadása. A kormány eddig nem ért el semmilyen kézzel fogható eredményt e téren, miközben - ahogy azt a WIFI4EU program is jól mutatja, az uniós intézmények cselekednek” – mutatott rá a szocialista politikus.

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu