Szanyi Tibor: A vidék fejlődése érdekében korlátozás helyett inkább bővíteni kellene a közösségi gazdaság kereteit

Bár szabályozás szempontjából a közösségi gazdaságon alapuló új üzleti modellek még viszonylag új területet képviselnek, a közösségi gazdaság kedvező társadalmi-gazdasági hatásai és versenyképességet növelő képessége elvitathatatlan.

Az Európai Parlament képviselői a mai napon a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szavaznak. Szanyi Tibor, európai parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „nem szabad a hagyományos gazdaságra irányuló fenyegetésként tekinteni a közösségi gazdaságra. Csak úgy profitálhatunk az új üzleti modellekből, ha azokat elősegítő módon szabályozzuk és biztosítjuk a jogi egyértelműséget.”

A magyar kormány példája, vagy éppen a nem sokára az olasz parlament elé kerülő, számtalan korlátozást és kikötést tartalmazó törvény éppen ez ellen megy: a fogyasztókat megfosztja az innovatív szolgáltatásoktól, és versenytorzító is, hiszen amíg a nagyobb platformok meg tudnak felelni a számos előírásnak, addig a kisebb startup-ok számára lehetetlenné teszi a piaci részvételt.

„Felelős szabályozással éppen hogy minél inkább ki kellene terjeszteni a közösségi gazdaság kereteit. Annak előnyeit minél több ember számára kell eljuttatnunk, ideértve a vidéki területeken élőket is.” A szocialista képviselő által kezdeményezett „okos falvak” projekt éppen ezt a célt szolgálja: a digitális szakadék felszámolását és ezzel a vidék bekapcsolását az eddig csak a városokban koncentrálódó közösségi gazdaságba.

„Az Európai Unióban már támogatásra talált az ’okos falvak’ kezdeményezés. Felszólítom a magyar kormányt, hogy ennek az iránynak megfelelően alakítsa át mostani vidékfejlesztési politikáját, mely a pusztulás szélére taszította a magyar vidéket”- tette hozzá a szocialista EP-képviselő.

Szanyi Tibor: Mi magyarok az EU megújulásának eredményei és az „illiberális demokrácia” között választhatunk

„Az értékeken alapuló Európa újraalapítása” címmel az integráció jövőjébe vetett közös bizalmat és politikai szándékot tükröző vitát folytattak Strasbourgban az Európai Parlament tagjai, köztük a szocialista Szanyi Tibor, aki szerint az EP állásfoglalását régóta nem tapasztalt bizakodás és tenni akarás jellemezte. “Az utóbbi időben elterjedt és egyesek által szított euro-pesszimizmushoz képest most már bizton állíthatjuk, hogy a Brexit okozta sokk nem az Unió leépülésének, hanem megújulásának kezdetét jelezte. Azt is figyelembe véve, hogy az előzetes félelmekkel szemben egy sor európai választáson sikerült elkerülni, hogy szélsőséges, Európa-ellenes erők kerüljenek hatalomra, most már okkal bízhatunk abban, hogy az európai integráció, mint eddig mindig, megerősödve és megújulva kerülhet ki egy válságból” - emlékeztetett rá a magyar képviselő.

Az Unió “újraalapításának” a legtöbb európai törvényhozó szerint együtt kell járnia a hatékonyabban működő, az állampolgárok véleményét és érdekeit közvetlenebbül megtestesítő demokratikus intézményekkel, amelyek minden tagállamban a fenntartható, virágzó gazdasági fejlődést, a szociális igazságosságot és a társadalmak összetartását kell, hogy szolgálják.

Ugyanilyen erővel fogalmazódott meg a visszatérés igénye az “európai gondolat” lényegét jelentő alapelvhez, a szolidaritáshoz, egyúttal mindenütt szigorúan ragaszkodva az EU olyan demokratikus alapértékeinek tiszteletben tartásához, mint a demokratikus jogállam, az emberi és szabadságjogok érvényesülése, mindenféle diszkrimináció és szélsőség elutasítása.

Mindezt akár tekinthetjük a megújuló és erősödő EU közös elvárásának is az olyan tagállamok kormányai, politikusai felé, ahol az utóbbi időben gyengült a demokratikus jogállam működése, ahol a hatalom az uniós szolidaritást egyirányú utcának tekinti, politikai céljait Európa-ellenes, a társadalom megosztását célzó üzenetekkel, az ország és szövetségesei biztonságát veszélyeztető külkapcsolatokkal igyekszik elérni. „Sajnos ma erre a legkirívóbb, szomorú példa: az orbáni Magyarország, miközben maga az EU csak szerény mértékben tud befolyást gyakorolni Orbán önpusztító politikájára. Immár kirajzolódik a jövő vonzó európai alternatívája, ám annak eldöntése csakis a magyar választók kezében van, hogy az ország lakossága részese lesz-e az EU megújulása eredményeinek, vagy a magyar emberek élete tartósan megreked az “illiberális demokrácia” ostoba és veszélyes jelszavát hangoztató Orbán és oligarchái érdekeinek kiszolgálásánál” - húzta alá az MSZP EP-képviselője.

Háttér:

Szanyi Tibor plenáris ülésen elhangzott felszólalása ezen a linken látható.

Szanyi Tibor: Ideje elkezdeni a klímavállalások teljesítését, máskülönben a szegények fizethetik meg a számlát

„A klímaváltozás elleni küzdelem nem szimplán környezetvédelmi kérdés, ennek például gazdasági, szociális, oktatási oldala is van, egyszóval össztársadalmi projekt” - hívta fel a figyelmet Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament képviselői ma vitatták meg az USA tervezett kihátrálását a karbon-szegény gazdaság felé vezető párizsi klíma-egyezményből, amivel kapcsolatban korábban a világ közel 200 országa kötelezte el magát. Emellett az Európai Bizottság kibocsátás csökkentési javaslatáról is ezen a héten hoztak döntést az Európai Unió egyik legfontosabb intézményében. Ez utóbbi javaslat 30%-os kibocsátás csökkentést vetít előre a mezőgazdaság, a közlekedés, az építőipar és a hulladékkezelés területén.

„Látható, hogy a szociális elemek erősítése nélkül nem leszünk képesek elérni az éghajlat-céljainkat. Összetett feladat áll előttünk, amit további égető problémák is tetéznek: egyszerre kell kezelnünk az energiaszegénység kérdését, a megújuló és nem veszélyes energiatermelést, az energiaárak valódi csökkentését, az energiatermelés diverzifikálását, vagy éppen olyan okos rendszerek üzembeállítását, mint az ’okosfalvak’ modellt. Óva intem a magyar kormányzatot, hogy kilépjen a klíma-egyezmény felelőssége alól, vagy, hogy a hamarosan bekövetkező kormányváltás miatt direkt késlekedjenek. Felszólítom a kormányzatot, hogy kezdjen el konkrét lépéseket tenni a vállalások megvalósítása érdekében! Az Európai Bizottság és az Európai Parlament javaslatai alapján nem egy ördöngösség ezt megtervezni. Az irány is meg van – konkrétan előre –, mivel minden késlekedés az adófizetők kárára megy” - világította meg Szanyi Tibor EP-képviselő.

Szanyi Tibor: 2020 utáni európai uniós források a falvaknak

Az Európai Parlament tegnapi ülésén vitatta meg a 2020 utáni időszak kohéziós politikájának jövőjével foglalkozó jelentést, amely előtérbe helyezi a korai előkészítést, a megfelelő költségvetést, a politika egyszerűsítését és a kellő rugalmasság megteremtését is. A jelentés szerint az EU alapját képező eszme a különböző népek és nemzetek közötti békés együttműködés, valamint a gazdasági, a társadalmi és a területi kohézió, továbbá a különböző régiók közötti szolidaritás előmozdítása. Ezt a célkitűzést a valamennyi régió számára egyedi beruházási, munkahely-teremtési eszközt létrehozó európai kohéziós politika is segíti.

„A jövőbeli kohéziós politika szempontjából fontosnak tartom, hogy figyelemmel legyünk egyrészt a különböző alapok közötti összhang megteremtésére, másrészt az előző pénzügyi keret kialakítása óta kialakult új kihívásokra. Ehhez viszont újra kell gondolnunk a fogalomrendszert. A hagyományos városi-, köztes- és vidéki térségek hármas meghatározása mellett szükségünk van egyéb településtípusok definíciójára is, ilyen például a falvak EU-szintű meghatározása. A jelentés számtalan alkalommal foglalkozik a városokkal, de nem foglalkozik a kisebb település-egységekkel, mivel ennek közös EU-s fogalma jelenleg hiányzik. A gazdaság ösztönzésére irányuló projektek, vagy az olyan komplex projektek, mint például az „Okos-falvak” érdekében ennek meghatározása elengedhetetlen. Azért dolgozom, hogy a falvak egyszerűbben pályázhassanak komplex fejlesztések megvalósítására!”- mondta el Szanyi Tibor, szocialista európai parlamenti képviselő.

5,7 millió az MSZP-nek

Több parlamenti képviselettel rendelkező párt 2016-os pénzügyi beszámolója jelent meg május 31-én a Hivatalos Értesítőben, köztük az MSZP-é is. Az MTI híradásából kiderül, hogy a szocialista párt tagjai és támogatói közül a legtöbb pénzt, 5,7 millió forintot Szanyi Tibor fizette be a párt kasszájába.

Az MSZP költségvetése szerint a szocialisták tavaly több mint 1,6 milliárd forintból gazdálkodhattak. A párt bevételei legnagyobb részét, mintegy egymilliárd forintot egyéb bevételként tünteti fel, amelyet 427 millió forintos állami támogatással toldottak meg.

Az MSZP beszámolójában 53 olyan belföldi magánszemélyt sorol fel, akik több mint félmillió forinttal támogatták a pártot, összesen 49 millió forint értékben. A legnagyobb összeg, 5,7 millió forint Szanyi Tibor EP-képviselő neve mellett olvasható, Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje 666 ezer forint hozzájárulást fizetett.

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu