Beszámoló

Tájékoztató EP-képviselői tevékenységemről

2014. május 30. – 2015. október 15.

A 2014-es EP-választásokon a 21 magyar mandátumból a demokratikus ellenzéknek 6 (+2), a Fidesznek 12 (-2), a Jobbiknak pedig 3 (0) jutott.

A 6 demokratikus ellenzéki mandátum az EP szintjén úgy érvényesült, hogy az S&D frakcióba ismét 4 magyar képviselő került, a zöldek viszont - a korábbi semmihez képest - 2 magyarral gazdagodtak.

2014.05.30 - 2014.06.30.

Az MSZP és a DK két-két képviselője úgy határozott, hogy az S&D (Szocialisták és Demokraták) Frakciójába lép be. Az MSZP részéről ez jogfolytonos lépés volt, a DK esetében az EP Frakció szavazással döntött, amellyel szemben - bár a lehetőség adott volt - az MSZP részéről nem emeltünk kifogást.

Fentieknek megfelelően 2014.05.30-án mind az MSZP, mind pedig a DK megválasztotta EP-delegációja vezetőjét (MSZP: Szanyi Tibor; DK: Niedermüller Péter). A két pártdelegáció egyben úgy határozott, hogy az S&D Frakció hagyományaihoz illően közös "nemzeti" delegációba tömörül, bár adminisztratív és pénzügyi szempontból elkülönítve. A közös delegáció vezetésére az új EP július 1-jei megalakulásáig engem választott meg a négy magyar képviselő. A fentiek szerinti hivatalos bejelentéseket időben megtettük. Június az előkészületek hónapja volt: a nemzeti delegációk vezetői tárgyaltak az új ciklus működési körülményeiről, a régi/új összevont S&D Frakció pedig döntött az előterjesztésekről.

A mi szempontunkból a legfontosabb nyilván az általunk megszerezhető befolyás kérdése volt. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a tárgyalások során a valós súlyunkhoz, azaz létszámunkhoz képest - pontszámokban is kifejezett módon - bő kétszeres felülreprezentáltsághoz jutottunk. Konkrétan megszereztük az S&D Frakció kincstárnoki posztját (amely szinte önmagában felemésztette a nekünk biztosított pontszámokat), illetve egy EP szakbizottsági alelnöki, valamint egy nemzetközi (parlamentközi) EP-delegáció alelnöki helyet, továbbá négy bizottsági tagi és öt póttagi státuszt. A számokban is kifejezett presztízsen túl rendkívül fontos, hogy mind a négy magyar tag azokra a szakterületekre került, ahová szeretett volna, azaz sikerünk tartalmilag is maradéktalan volt.

Jómagam három testület, azaz a környezetvédelem, alternatív energetika, fogyasztóvédelem, a közegészségügy és az élelmiszerbiztonság területén illetékes szakbizottság (ENVI) tagja, valamint a gazdasági és monetáris politika (ECON), illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési (AGRI) bizottságok póttagja lettem. (Alapesetben minden európai képviselő egy tagsági és egy póttagsági helyre jogosult. Sem ezekért, sem más tisztségekért viszont semmilyen külön juttatás, kedvezmény vagy előny nem jár. Az a tény, hogy póttagként két bizottságban is helyet kaptam, csak a személyes vállalásaimnak köszönhető, ugyanis megengedhetetlennek tartottam, hogy a magyar baloldal ne legyen képviseltetve az agrár- és vidékfejlesztési ügyek testületében.)

2014.07.01 - 2014.10.14.

Fentieket is értékelve az immár hivatalosan felállt négyfős magyar delegáció megerősítette személyemet a nemzeti delegáció vezetőjeként, ugyanakkor a két-két fős pártdelegációk vezetői szintjén sem történt változás.

Az európai parlamenti képviselők befolyását (egy adott szintig) kevésbé a rang, sokkal inkább az határozza meg, hogy - konkrétan és személyre nevesítetten - mely ügyek gazdája (jelentéstevő) a parlament egésze, vagy valamelyik szakbizottság, illetve mindezek vetületében a saját frakciója (árnyék-jelentéstevő) részéről.

A kezdeti időszakban egy igen jelentős megbízatást kaptam: az európai intézmények gazdaságpolitikai tevékenységét értékelő EP jelentés (európai szemeszter) S&D árnyék-jelentéstevője lettem. Az EP frakciónk nagy sikernek értékelte, hogy hosszú évek óta először sikerült a konzervatív narratívát megtörnünk, s a vizsgálat fókuszát a társadalompolitikai összefüggésekre irányítanunk.

A másik, jelentősebb erőfeszítést igénylő feladatom az EP részéről a 2014. október 26-i ukrán választásokat érintő nemzetközi megfigyelői szerepvállalás és annak előkészítésében való részvétel volt. Emellett számos EP-álláspont kidolgozásában is segédkeztem, az energetikai ügyektől kezdve az ifjúságot és munkanélküliséget érintő kérdéseken, valamint például az adózáson át a közel-keleti helyzetig bezárólag.

2014.10.15 - 2015.04.10.

A sikeres kezdeteket követően Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), és Ujhelyi István (MSZP) pártalelnökök - immár az általam számukra megszerzett pozícióik birtokában - összezártak velem szemben, s közös puccsuk nyomán távozásra kényszerültem a négy fős magyar delegáció vezetéséről, amely funkciót az így belső többségre jutó DK Ujhelyi Istvánra osztott ki.

A karakterrombolónak szánt akciók dacára az ősz során újabb európai feladatokhoz jutottam. Az S&D Frakció ezúttal a gazdasági bizottság EP versenyjogi jelentésének árnyék-jelentéstevői szerepét bízta rám, amit az előző (európai szemeszter) esethez hasonlóan eredményesen vittem végig.

Konkrétan egyre inkább, immár folyamatában is látható módon került a viták homlokterébe az EU működésének szociális dimenziója, s ezt a vonalat több frakciótársaimmal egyetemben tovább kívánjuk erősíteni. Meggyőződésem, Európa balra hangolásának egyik fontos eszköze az EP tematika és narratíva balra húzása.

Nemzetközi tevékenységem elsősorban a már említett ukrán, illetve közel-keleti, izraeli viszonylatban a leginkább látható. Részt vehettem az ukrán választásokat megfigyelő EU misszióban, valamint működésbe hoztuk az EP-Ukrajna Társulási Bizottságot, amelynek első alelnökévé választottak és az Európai Ukrajna Barátai Informális Csoportot. Megalakítottuk az EP Antiszemitizmus Elleni Munkacsoportját és Izrael esetében sikerült az EU megbillenő közel-keleti politikáját ismét egyensúlyba terelni. Mindezeken túl az S&D részéről az EU és az EGT országok klíma- és energetikai együttműködése témájában jelentéstevői feladatot is elláttam.

Az új év újabb megbízatásokkal folytatódott. Bár a lehetséges eredmények nyilván később jelentkeznek, mégis roppant bíztató, hogy az S&D oldaláról póttagként beválasztottak az EP-ben 'slágerként' kezelt, a tagországok egyedi adókedvezményeit vizsgáló különbizottságba (TAXE). Törekvéseim szerint e bizottság keretein belül kell elérni, hogy - az európai szocialisták (PES) választási programjának megfelelően - végre történjék előrelépés a vállalati jövedelemadó alapjának európai harmonizálása terén, illetve mondassék ki, hogy minden cég ott adózzon, ahol az adott és valós tevékenységét végzi!

Agrárvonalon eredendően két megbízatást szereztem. Az S&D frakció részéről árnyék-jelentéstevője lettem az EU Közös Agrárpolitikája pénzügyi felülvizsgálatát célzó véleménynek. Ez a munka lehetőséget adott - egyebek között - a magyar kormány vonatkozó tevékenységének kritikájára, illetve építő javaslatokra egyaránt. A másik megbízatásom a szintén 'slágergyanús' ún. Juncker-tervhez köt, ahol ismét árnyék-jelentéstevő lehettem, s frakció-feladatom az ez év derekán felállt – 315 milliárd eurós forrásra kalibrált –, Európai Stratégiai Fejlesztési Alap vidékfejlesztési vonatkozásainak véleményezése volt. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezen új pénzügyi alap felhasználása terén elsőbbséget szereztem a szociális és faluszövetkezetek által kezdeményezett projekteknek.

Főbizottságomban, az ENVI-ben is sikerült nevesített megbízatásra szert tennem, éspedig a gyógyszeres takarmányokra vonatkozó EU irányelv rendeletté alakításának folyamatában lettem ugyancsak árnyék-jelentéstevő.

A pontosság érdekében említem, hogy az alapozást megtestesítő sok "árnyék"- feladat vezet oda, hogy egy EP-képviselő előbb-utóbb jelentéstevői helyzetbe kerüljön. Ez utóbbi ugyanis az adott ügyek tekintetében szintén meghatározó befolyást jelent, így hát kemény verseny is van, különösen a presztízs-jelentések esetében! Az EP jellemzően munkaparlament, jól meggyökeresedett demokratikus eljárásrendekkel, tehát a referenciák megszerzése elengedhetetlen a nagyobb jelentőségű eredményekhez.

A gazdasági területen (ECON) középtávon azt szeretném elérni, hogy az EU jusson el az adóharmonizáció azon szintjére, amelyben az élelmiszer-áfa egységesen 5 (vagy akár nulla) % legyen. Ez az MSZP választási programjainak is sarkalatos pontja volt, és aktuálisan is az. Ilyen horderejű változásra azonban csak akkor tudunk figyelmet érdemlő javaslatot tenni, ha az EP-n belül van kellő szakmai elismertségű képviselőnk. Ezt agrár- (AGRI), illetve környezetvédelmi és egészségügyi vonalról (ENVI) is igyekszem megtámasztani. Reményeim szerint az adókedvezményeket tárgyaló rendkívüli bizottsági (TAXE) póttagságom arra nézvést lehet hasznos, hogy a nagyvállalatok erősebb megadóztatása révén keletkező új források igenis szóba jöhetnek az élelmiszer-áfa csökkentésének indoklásakor.

Az aktuális témák mellett az EP napirendjét azonban mégis a TTIP tárgyalások megannyi vetülete szőtte át már ebben az időszakban. E téren még csak informális struktúrák körvonalai látszanak, azok is meglehetősen ad-hoc jelleggel. Tudvalevő, hogy a tárgyalások kizárólagos meghatalmazottja az Európai Bizottság, mindazonáltal a parlamenti vetületek a későbbi ratifikáció során jutnak valódi szerephez mind európai, mind nemzeti szinten.

Kétségünk ne legyen, ezt a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi egyezményt - kellő módosításokkal - el fogjuk fogadni. USA-EU viszonylatban is kevésbé a szabadkereskedelmi rész az érdekes, sokkal inkább a szakmai sztenderek egységesítése. Már most megjósolható, hogy az egyezmény nyertesei a leginkább alkalmazkodóképes cégek lesznek, a kárvallottak pedig a késve igazodók, de főként potenciálisan is a fejlődő országok. Az igazi kihívás tehát az, hogy az EU-s szinten "fejlődő" kategóriába sorolható tagországok, így a magyar kormány miként tudja a hazai cégek felzárkózását segíteni, elsősorban K+F eszközökkel, s ezekhez hogyan tudják társítani az EU-forrásokat?

2015.05.01. - 2015.09.14.

Az Európai Parlament javaslatot tehet az Európai Bizottságnak – egyéni képviselői vagy EP-szakbizottsági indítványi formában – kiemelt témakörökre, amely a következő (jelen esetben 2016-os) költségvetési évben ún. pilot projektekként jelennek meg.

Ennek megfelelően javaslatot tettem egy mintaprojekt támogatására, "Okos, Szociális Öko-falvak" néven. A projekt célja, hogy egy szociálisan és környezetileg is fenntartható mintát adjon falvak- és kisebb városok részére, főként a Visegrádi-országok esetében. Úgy vélem, ez egy igazi kitörési pontot jelenthet a vidéki térségeinknek, hisz a javaslatom összetett módon próbál megoldást, átvehető mintákat adni. Az Európai Bizottság már az első körben támogatásra érdemesnek találta a projektet, majd az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága is nagy többséggel támogatta.

A végső döntésig nem tartom értelmesnek korai örömódák révén hencegni, de amint további fejlemények lesznek, természetesen további hírt adok.

Szakbizottsági szinten az alábbiakban sorolom a fontosabb hozzájárulásaimat.

ENVI - (környezetvédelmi bizottság)

Ez év február-június között a gyógyszeres takarmányokkal kapcsolatos európai jogszabály kialakításában képviseltem az S&D frakciót, mint árnyék jelentéstevő. Ebben a feladatban állat- és humán egészségvédelmi kérdésekkel foglalkoztam. Eredménynek tekintem, hogy sikerült a gyógyszeres takarmányokra is kiterjeszteni az állatgyógyászati készítményeknél alkalmazott szigorú eljárásrendet, így például az antibiotikumok használatának korlátozása vonatkozásában. Továbbra is azon dolgozom, hogy e követelmények ne csak az EU tagállamaira, hanem a különböző nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban szereplő országokra is hatással legyenek, tovább erősítve ezzel az európai és a magyar fogyasztók érdekeinek védelmét.

Május és október között egyik társszerzője lehettem a 2010-es magyarországi vörösiszap-katasztrófa tanulságait feltáró parlamenti határozatnak. Maga a kezdeményezés a Zöld Frakció részéről indult, melyet a Fidesz képviselői arra szándékoztak használni, hogy az Orbán-kormány állítólagos helytállását magasztalja. Ez inkább a visszájára fordult, ugyanis a tanulságok sokkal bővebbek lettek. Kezdeményezésemre feltártuk a kormány hibáit is az ellenőrzés esetében is, így például azt, hogy pár nappal a baj bekövetkezte előtt adtak ki pozitív igazolást, valamint azt is, hogy az adományok és a kormányzati pénzforrások felhasználása többnyire átláthatatlan és visszaélésgyanús volt.

ECON (gazdasági bizottság)

Az európai intézmények gazdaságpolitikai tevékenységét értékelő 2014. évi EP-jelentés (európai szemeszter) és a versenypolitikai kérdésekre fókuszálló árnyék-jelentéstevő munkáimat követően számos további jelentés kidolgozásában és az azokról folytatott vitákban töltöttem be aktív szerepet. Ezek közt a legfontosabbak a szocialista kezdeményezésre felállításra kerülő Európai Strukturális és Befektetési Alapot, a statisztikák készítését, az Európai Unió költségvetését, az idei év vonatkozásában készülő európai szemeszterről szóló jelentést, a tőkepiaci uniót érintő, valamint a vállalati adózást, az egységes digitális piacot, továbbá a nemzetközi pénzügyi, monetáris szabályozással foglalkozó intézmények tevékenységét érintőek voltak.

AGRI (mezőgazdasági bizottság)

A korábban említett árnyék-jelentéstevői (Juncker-terv, illetve a Közös Agrárpolitika eredményorientált felülvizsgálata) munkáimhoz képest is fontos, hogy rám bízták az EU 2014-es költségvetésének agrár- és vidékfejlesztési fejezeteit érintő zárszámadás mezőgazdasági szakbizottsági jelentéstevői feladatait. Ha valahol, akkor e téren páratlan lehetőség nyílik a magyar agrárium érdekeinek képviseletére, hiszen a jövőre vonatkozó ajánlások során igen sok kezdeményezést lehet tenni, a földhasználat kérdéseitől kezdve a szektorális adózás problémáin át a támogatások elosztásáig. Ez a munka várhatóan jövő év elején zárul le.

TAXE (adóügyi különbizottság)

Büszkeséggel tölt el, hogy magyar nemzeti szóvivőként képviselhettem az S&D frakció álláspontját hazánkban, amellett, hogy aktívan közreműködhettem három fontos EP-ajánlás kidolgozásában, azok előkészítése során külön feltárva a magyar adózási rendszer anomáliáit is. Először került tételes európai parlamenti megfogalmazásra az a baloldali alapelv, hogy t.i. a cégek ott adózzanak, ahol a valós tevékenységeiket végzik, illetve legyen egy európai minimális vállalati adószint, amely a nagyvállalatok kedvezményes (kvázi nulla) adózásának vet véget, továbbá az egységes vállalati adóalap-kiszámítás igénye. Egyelőre azonban elmaradt az áttörés a tagországi egyedi adókedvezmények automatikus nyilvánosságra hozatala tekintetében, ugyanis a kormányok erre - önző módon - nemet mondtak az Európai Tanácsban.

2015.09.15.

Hatalmas, a felelős ellenzékiséget elismerő sikernek könyvelhetjük el, hogy - kezdeményezésemre és személyes adományomként - az EP épületében az előző ciklus magyar szocialista EP-képviselők által elneveztetett terem bejáratánál “örökre” helyet kapott Horn Gyula bronzszobra. A mű Kocsis András alkotása, éspedig a Jókai utcai egykori pártközpontban is elhelyezett szobor 4. példánya. A szeptember 15-i avatáskor rajtam, mint házigazdán túl beszédet mondott Ioan Pascu (szocialista) EP-alelnök, ifj. Horn Gyula, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (kereszténydemokrata) elnöke, és a legendás Kovács László. Az eseményen 30 hazai vezető szocialista politikust láthattam vendégül, köztük Hiller István és Mesterházy Attila egykori MSZP-elnökök is megtiszteltek a részvételükkel.

2015.09.16 - 2015.10.15.

Hazai felkérésre nekilendültem az ESZOSZ-botrány európai kivizsgálása ügyének. Az illetékes európai biztosok, valamint szakmai felelősök felé tett írásbeli és szóbeli indítványaimnak helyt adva értesítettek október elején, hogy a közel 3000, igen nehéz sorsú, ám most kárvallott munkás (és családjaik) életét tovább nehezítő körülményeket az OLAF (az EU csalás-elleni hivatala) kivizsgálja. Első lépésben nevesített felelős személyt jelöltek ki a nyomozások összehangolására, amelynek közlése meglehetősen ritka a testületként működő OLAF esetében. Ezáltal az ügyben fellépő magyar politikusok, azaz Bangóné Borbély Ildikó és Huszka Imre, valamint jómagam közvetlen csatornához jutottunk a vizsgálatok segítése érdekében.

Az EU legnagyobb agrárképviseleti szövetsége, a Copa-Cogeca felkérésére pedig a Méhek Európai Hete keretében szervezett tanácskozásnak voltam európai parlamenti házigazdája. Ez a szervezet mintegy 23 millió európai gazdát és 22 ezer európai agrárszövetkezetet tömörít, és a rendezvény masszív visszhangot váltott ki a hazai és nemzetközi sajtóban is. (Mindez azonban nem meglepő annak fényében, hogy ha kipusztulnak a méhek, abba belehalhat az emberiség is. Ugyanis a méhek haszna kevésbé a méztermelésben, mint inkább a növények beporzásában van és a méhek egyre gyakoribb tömeges pusztulásának hátterében biztos, hogy az emberi szennyezés is hangsúlyos szerepet tölt be. Ezért felhívtam az Európai Bizottság figyelmét, hogy gyorsítsa fel a méhpusztulással kapcsolatos elemzéseket és kutatási projekteket, mert valójában versenyt futunk az idővel.)

Az őszi időszakban az EP munkájának is fontos részévé vált a menekült-ügy kezelése. Furcsának hathat, de ez csupán egyike a legfontosabb aktuális európai kérdéseknek. A magyar kormány által gerjesztett magyarországi brutalitás azonban sajátos fényben jelenítette meg hazánkat. Talán ezért is fogadta szemlesütős döbbenet az MSZP óvatos felzárkózását Orbán ún. ’javaslatai’ mögé, amely utóbbiakat az európai porondon azért övezi totális érdektelenség, mert bár Juncker EB-elnök által jegyzett korábbi javaslatok - ám meglehetősen szerencsétlen - újraszerkesztési kísérleteivel állunk szemben, a lényeg mégis abban áll, hogy Orbán neve inkább szitokszó, mint szalonképes politikus említése. Zavart okoz az is, hogy az otthonról Brüsszelbe érő ellenzéki segélykiáltások nyomán induló európai kezdeményezésekre, konkrétan a kormánnyal szembeni eljárásokra az MSZP vezetése eleve ‘nem’ szavazatot hirdet.

Ebben az ügyben a magam részéről egyelőre és általában azt kérem, az EP ne vegyen napirendre ‘magyar ügyet’, mert így jobbára Orbánnak szolgáltatunk apropót az európai éterbe való szónoklataihoz, ráadásul ha tétre fordulna az ügy, az MSZP deklaráltan kifarolna a magyar kormány elleni konkrét fellépések mögül. Itt is szeretném azonban elmondani, hogy a szankciók sorában messze nem az EU-ból való kizárás, vagy a pénzcsapok elzárása van az eszköztár élén, hanem például a pénzfolyósítás elvétele a kormány kezéből, majd más irányítás alá helyezése. Ilyen megoldásokat szívesen támogatnék, ugyanis az sem fenntartható, hogy a szavazóbázisunk európai retorziókat vár el Orbánékkal szemben, közben azt látja, hogy ömlik az EU-pénzeső a fideszes nagyurak zsebébe.

Az EP-ben végzett munka értékelésének egyik fontos mércéje az ún. MEP-Ranking. (link) Ez egy olyan algoritmus, amely tényszerűen az Európai Parlamenten belül számba vehető képviselői megmozdulásokat összegzi fontossági és mennyiségi összefüggésben (jegyzett indítványok, illetve ezek státusza, továbbá felszólalások, szavazási részvétel stb.). Ez a mérés nyilván nem veszi figyelembe az egyes kezdeményezések belső minőségét, illetve a parlamenten kívüli tevékenységeket. Széles körben ezt tekintik mérvadónak, azaz egyféle mutatónak, amely azt jelzi, hogy az adott képviselő mekkora befolyással bír az EP munkájára, milyen szinten képes a választói és saját tagállami érdekei, valamint pártja politikai ideológiájának EP munkájába történő becsatornázására. Örömmel nyugtázom, hogy munkatársaim segítségével ennek a 751 EP-képviselőt értékelő rangsornak a felső tizedébe sikerült pozícionálni magamat, sőt, a 21 magyar képviselő közül jelenleg a legeredményesebbnek tekinthetem magam. (1. Szanyi Tibor - MSZP; 2. Jávor Benedek - Együtt PM; 3. Pelczné Gáll Ildikó - Fidesz)

Számokban kifejezve eddig 281 jegyzett felszólalásom, mintegy 70 parlamenti indítványban való nevesített részvételem volt, amely önmagában több, mint a három másik magyar frakciótársam együttes teljesítménye.

Erősödik együttműködésünk a párt tagozataival is. Eddig az Európa-politikai, valamint a környezetvédelmi, az agrár, a fogyasztóvédelmi és a nyugdíjas tagozatunkkal sikerült operatív kapcsolatot intézményesíteni, amely jó eszköznek bizonyul - többek közt - a különböző brüsszeli indítványok megtételéhez is.

Jelen beszámolóm zárónapján indítottuk el a szanyitibor.hu portált, amely tartalmazza plenáris felszólalásaim videóit, a fontosabb szavazataim magyarázatait, a publikált írásaimat, interjúimat, illetve a rólam megjelent újságcikkeket és egyéb, a tevékenységemmel összefüggő híreket, adatokat.

A következő beszámolómat jövő év januárjában szándékozom összeállítani, de kérdés, együttműködési szándék esetén bármikor állok minden támogatónk rendelkezésére, személyesen és kiváló kollégáim útján is!

dr. Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője

logo

Ez a honlap “balra nyílik”. Arról ad számot, miként képviselem a magyar választók akaratát ebben a politikai hangyabolyban.
Nincs varázspálca, nincs tévedhetetlen egyén, nincs tévedhetetlen közösség sem. Értékek és érdekek tengerén kell eligazodni.

Social media


KAPCSOLAT

CÍM
Európai Parlament ASP 10G146
Rue Wiertz/Wiertzstraat 60. B-1047 Brüsszel
E-MAIL
tibor.szanyi@europarl.europa.eu